A zsúfolásig megtelt tanteremben tűt nem lehetett leejteni, olyan figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a diákok az amerikai  Williem Lannon , a német Ellen Virág-ot, a vietnámi HoPhuong Ly-t, az ukrán Tatjana Kramarenko-t. Mindannyiuk felolvasta Petőfi: Szeptember végén c. versének első versszakát az anyanyelvükön, értékelték a tanulók beadott munkáit (szintén e vers említett versszakát kellett lefordítaniuk angolra, németre, oroszra, vietnámira), majd beszélgetést kezdeményeztek a hallgatósággal angolul és németül. Utóbbit nagyon ügyesen „vették” a tanulók, mindkét nyelven méltó beszélgetőpartnereknek bizonyultak.
Fontos megjegyzés: bár a vietnámi nem európai nyelv, erre az órácskára „örökbe fogadtuk”, mert izgalmas, egzotikus, érdekes, és mert az Acsády egy született vietnámi Tanárnővel büszkélkedhet, aki a tanulóknak angol nyelvet oktat-adva volt tehát a „helyi Kincs”, nem lehetett nem kiaknázni!
Ezen az élménydús órán sikerült meggyőzni a diákokat a nyelvtanulás fontosságáról, a Vendégek saját életmeséje pedig láthatóan elvarázsolta őket.
A következő, nagy „durranás” a Magyar nyelv napja lesz, teli izgalmasabbnál izgalmasabb játékkal, foglalkozással.
Az ilyen pillanatokért IS érdemes az Acsády-ba járni.